Nem fogom megtagadni származásomat, erdélyi mivoltomat, a helyet ahol élek, ahol a sárgarépának a neve murok, a vöröshagyma neve sárgahagyma a lilahagymát pedig piros vagy vöröshagymának nevezzük.
Meggyőződésem, hogy mindenki aki magyarul tud, érti amit mondok, még ha néha meg is zavarom egyesek lelki egynsúlyát. Budapesten ebédeltem Tantum Jenővel, egy önkiszolgáló étteremben, ahol idegen asztaltársaink is voltak. Amint lapátoltuk befelé az ételt (büszkén mondom, engem Lázár szakács szolgált ki), könnyed cseverészést folytattunk, arról is, hogy Jenő sízni készült külhonba.
- Meddig ülsz Ausztriában ?- kérdeztem naivul, meg sem gondolva, hogy az "ülni" éppenséggel börtönbüntetés letöltését is jelentheti. Akkor nem értettem, a mellettem ülő meggyszószós húst ebédelő néni miért néz annyira riadtan a majd két méteres, tagbaszakadt Jenőre. Hja, ha már valaki Ausztriában "ül", az nem lehet kispályás...
Most, hogy tisztáztam a murok jelentését (is) kérdezhetnétek, honnan ez a "való világos" elnevezés? Természetesen a valóságshowból, az onnan kiszabadult Gergő főzte a babájának, tőle tanulta Gy. Emőke én meg nála ettem és tőle koppintottam a receptet. Nem tudom Gergő szerelme hogy pontozta ezt az ételt, de nekem nagyon ízlett ahogy Emőke készítette, ezért én is megismételtem, de már valamivel kevésbé magabiztosan a sikerben. Idegességem alaptalan volt, a leves finomra sikerült, másnak is ízlett a különlegesen érdekes ízű, könnyű vacsorához illő étel.
Megapróztam egy kis fej hagymát és három kanál olajon üvegesre dinszteltem. Megszórtam egy púpozott kiskanál curryporral, fél kiskanál gyömbérporral, picit még pirítottam a fűszereket (így erőteljesebb lett az aromájuk), mellédobtam három nagy reszelt murkot, pár percig kevergettem, párolgattam, majd belecsavartam két narancsot és felöntöttem két liter zöldséglevessel (helyettesíthetjük vízzel). 15 perc alatt készre főztem, botmixerrel pürésítettem, behabartam 1,5 dl főzőtejszínnel. Ízesíteni lehet kiskanál mézzel vagy pici cukorral, sóval, borssal.
Pirított magokkal, kenyérkockával ehetjük.
Ugye milyen gyönyörű? Próbáljátok ki!
Meggyőződésem, hogy mindenki aki magyarul tud, érti amit mondok, még ha néha meg is zavarom egyesek lelki egynsúlyát. Budapesten ebédeltem Tantum Jenővel, egy önkiszolgáló étteremben, ahol idegen asztaltársaink is voltak. Amint lapátoltuk befelé az ételt (büszkén mondom, engem Lázár szakács szolgált ki), könnyed cseverészést folytattunk, arról is, hogy Jenő sízni készült külhonba.
- Meddig ülsz Ausztriában ?- kérdeztem naivul, meg sem gondolva, hogy az "ülni" éppenséggel börtönbüntetés letöltését is jelentheti. Akkor nem értettem, a mellettem ülő meggyszószós húst ebédelő néni miért néz annyira riadtan a majd két méteres, tagbaszakadt Jenőre. Hja, ha már valaki Ausztriában "ül", az nem lehet kispályás...
Most, hogy tisztáztam a murok jelentését (is) kérdezhetnétek, honnan ez a "való világos" elnevezés? Természetesen a valóságshowból, az onnan kiszabadult Gergő főzte a babájának, tőle tanulta Gy. Emőke én meg nála ettem és tőle koppintottam a receptet. Nem tudom Gergő szerelme hogy pontozta ezt az ételt, de nekem nagyon ízlett ahogy Emőke készítette, ezért én is megismételtem, de már valamivel kevésbé magabiztosan a sikerben. Idegességem alaptalan volt, a leves finomra sikerült, másnak is ízlett a különlegesen érdekes ízű, könnyű vacsorához illő étel.
Megapróztam egy kis fej hagymát és három kanál olajon üvegesre dinszteltem. Megszórtam egy púpozott kiskanál curryporral, fél kiskanál gyömbérporral, picit még pirítottam a fűszereket (így erőteljesebb lett az aromájuk), mellédobtam három nagy reszelt murkot, pár percig kevergettem, párolgattam, majd belecsavartam két narancsot és felöntöttem két liter zöldséglevessel (helyettesíthetjük vízzel). 15 perc alatt készre főztem, botmixerrel pürésítettem, behabartam 1,5 dl főzőtejszínnel. Ízesíteni lehet kiskanál mézzel vagy pici cukorral, sóval, borssal.
Pirított magokkal, kenyérkockával ehetjük.
Ugye milyen gyönyörű? Próbáljátok ki!
Feleim, vegyetek és egyetek!
ptiu, prost mai traduce google asta, dar tot prind ceva din povestile tale! noroc ca retetele de obicei nu le zapaceste :))! tare mi-e drag sa vin pe la tine, sa stii!
VálaszTörlésCei care citesc blogul aprecieaza mai mult povestile, decat retetele. E un mare stres pentru mine, pentru ca eu cred ca gatesc mai bine decat scriu... Te astept oricnad cu drag!
Törléspai povestile fac parte din farmecul tau si al blogului. cred ca fiecare are stilul lui personal, ceea ce e foarte bine! si pentru mine deja blogul tau nu ar mai fi la fel daca ar lipsi vreuna din componente :)!
TörlésKi fogom próbálni a receptet, finomnak tűnik!
VálaszTörlés